A számítógép memóriája számos különböző megkülönböztetéssel rendelkezik. Az egyik, amit láthattál, az illékony memória vs. nem felejtő memória. A volatilis szó olyasmit jelent, ami átmeneti vagy valószínűleg megváltozik. A számítástechnikában azokra a memóriatípusokra utal, amelyek nem képesek megőrizni az adatokat, ha áramszünetük. Ezzel szemben a nem felejtő memória megőrzi adatait, még akkor is, ha nincs tápegysége.
Hogyan működik
Fontos megjegyezni, hogy az illékony memória nem törli az adatokat, ha áramszünet. A számítógép leállásával semmilyen törlési művelet nem megy végbe, és törli az illékony memóriát. Az illékony memória egyszerűen nem képes megtartani az elektromos töltést az adatok tárolására állandó tápellátás nélkül. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a különböző nem felejtő memória idővel adatokat veszíthet. Például áram nélkül az SSD-n az adatok tárolására használt töltés lassan csökken. Ez adatvesztést eredményez néhány év áramellátás nélkül.
A nem felejtő memória ideális a hosszú távú tároláshoz. Valószínűleg nem fog meglepődni, ha azt hallja, hogy merevlemeze nem felejtő memóriát használ. Az SSD-k, a HDD-k, az optikai adathordozók és a mágnesszalagok mind a nem felejtő memória formái. Technikailag a klasszikus lyukkártyákat is megfontolhatja. Vagy nyomtatott papír, a nem felejtő memória egy formája. Ön azonban nem használja őket így.
Az illékony memória áramkimaradáskor elveszíti a tárolt adatokat. Ez használhatatlanná teszi a hosszú távú tárolást. Mint minden áramkimaradás az adatok elvesztésével járna. A számítógépek illékony memóriájának azonban vannak felhasználási területei. A rendszer RAM ingadozó. Adatokat tárol, amíg a számítógép be van kapcsolva. Aztán elveszti, amikor kikapcsol. A CPU gyorsítótárai szintén ingadozó memóriák.
Mindkét esetben az adatok elvesztése, amikor az áramellátás teljesen rendben van, mivel azok a nem felejtő RAM-on tárolódnak. Valójában a RAM és a CPU gyorsítótárának adatvesztése kell, hogy legyen, amikor a számítógép kikapcsol. Ez biztosítja, hogy az általuk tárolt adatok megfelelően törlésre kerüljenek, és leállításkor ne legyenek kitéve az adatok helyreállításának. Bármilyen szükséges adat könnyen eltárolható a felejtő memóriában, ha kiolvassa azokat a nem felejtő memóriából.
Az előnyök
A nem felejtő memória fő előnye, hogy tápellátás nélkül is képes adatokat tárolni. Vannak más előnyök is. A nem felejtő memória jellemzően olcsóbb, mint a memóriaegységenkénti felejtő memória. Ez különösen hasznos, mivel nagy mennyiségű nem felejtő tárhelyre van szüksége az adatok hosszú távú tárolásához.
A nem felejtő memória kikapcsoláskor megőrzi adatait, így sebezhetővé válik az adat-helyreállítással szemben. Ez jó, mivel lehetővé teszi az adatok helyreállítását a törött merevlemezről.
Egy másik hasznos dolog, amelyet a nem felejtő memória használhat, a nem mentett fájlok előzetes mentése. Tegyük fel, hogy valaha is írt egy dokumentumot Wordben – például levelet vagy papírt –, és áramszünetet szenvedett, vagy a számítógép képernyője elkékült. Ismeri a pánikot, ami akkor következik be, amikor rájön, hogy újra kell végeznie a munkát, mert soha nem mentette meg.
Szerencsére a Word és más programok gyakran előre mentenek egy ideiglenes fájlt a merevlemezre, mielőtt manuálisan elmentené. Ez lehetővé teszi az „elveszett” dokumentum visszaállítását az újraindítás után. Ez nem lenne lehetséges egy nem felejtő memóriával rendelkező számítógépen, mivel az adatok teljesen elvesznek.
A hátrányok
A nem felejtő memória jellemzően lassabb, mint a felejtő memória. De ez az oka annak, hogy az illékony memóriát olyan sebességérzékeny helyeken használják, mint a RAM és a CPU gyorsítótár. Nem minden felejtő memória gyorsabb, mint az összes nem felejtő memória. Összetörné, ha kivenné a RAM-ot a legkorábbi számítógépekből, és egy modern SSD-hez hasonlítaná. De ez nem igazságos összehasonlítás. A technológia és a csatlakoztathatóság jelentősen javult az idők során.
A nem felejtő memória valójában két különböző módon lassabb, mint az illékony memória. Lassabb az adatok olvasása vagy írása, de sokkal nagyobb a késleltetése. A késleltetés azt méri, hogy a memória mennyi ideig találja meg a kért adatokat és válaszol rájuk. Az olvasási vagy írási sebesség az adatok tényleges átviteli sebessége.
A nem felejtő nem ideális olyan adatok tárolására, amelyeknek biztonságban kell maradniuk, mivel ezek az adatok kriminalisztikai úton visszaállíthatók. Ez elkerülhetetlen kockázatot jelent az érzékeny adatok esetében, amelyeket hosszú távon kell tárolni. Pedig ez ellen titkosítással lehet védekezni. Érzékeny, rövid ideig tartó adatok esetén azonban ne használjon nem felejtő memóriát.
Például az ideiglenes titkosítási kulcsok, például a HTTPS-titkosításban használt kulcsok a RAM-ban vannak tárolva. A számítógép kikapcsolása után nincs szükség újra ezekre, mivel csak új titkosítási kulcsokat tárgyalhat. Tegyük fel, hogy ezek a kulcsok már régóta birtokában vannak. Ebben az esetben sebezhetőek lehetnek az adat-helyreállítással szemben, és a hálózati forgalom visszafejtésére és kémkedésére használhatják őket.
A nem felejtő memória másik hátránya, hogy aktívan törölnie kell belőle az adatokat, ha biztosítani szeretné a törlését. Ha elfelejti ezt egy régi meghajtó továbbértékesítésekor, előfordulhat, hogy az új tulajdonos hozzáférhet a mentett adataihoz.
Következtetés
A nem felejtő memória minden számítástechnikai eszköz kritikus része. Enélkül semmit sem tudna véglegesen megmenteni. Minden adat sebezhetővé válna, ha az áramellátás megszakadna. A hosszú távú adattárolás bármely formája, mint például a HDD-k, SSD-k, CD-k, DVD-k, ROM-ok és mágnesszalagok, nem illékonyak. Ossza meg gondolatait az alábbi megjegyzésekben.