Tegyük fel, hogy elég sokáig ácsorog a számítástechnikai oldalakon, csatornákon és blogokon. Ebben az esetben valószínűleg hallani fogja az overclock vagy az overclocking kifejezést. A szövegkörnyezetből megállapítható, hogy ez egy módszer a számítógép teljesítményének növelésére. De mi az a túlhajtás, és hogyan működik?
Az alapok
A számítógép minden nagy teljesítményű alkatrésze rendelkezik valamilyen órával, vagy csatlakozik hozzá. Az órát úgy tervezték, hogy szabványos időzítő rendszert biztosítson a készülék számára. Például a RAM-nak van órája, és az adatok átvitele minden alkalommal történik, amikor egyik állapotból a másikba oszcillál. A CPU és a GPU órajelei is szabályozzák a sebességüket. Valójában, ha megnézte a CPU vásárlását, láthatta, hogy két hirdetett órajellel rendelkezik. Egy alapóra és egy gyorsítóóra. A boost szó minden bizonnyal jobb teljesítményt jelent, és jelentősebb számmal jár.
Lényegében ez tényleg ilyen egyszerű. A túlhúzás egyszerűen azért kapta ezt a nevet, mert manuálisan növeli az óra sebességét az alapértelmezetthez képest. Az órákkal szinkronizált számítógépes eszközök egy óra ketyegése során csak bizonyos számú dolgot tudnak elvégezni. Az izgalmas dolog az, hogy ha felpörgeti az órát, többet tudnak tenni egy ketyegésért. Mivel az óra többször ketyeg másodpercenként, és a komponens többet ketyeg, így az órasebesség növekedésével nagyjából megegyező teljesítménynövekedést kap.
Figyelmeztetések
Az utolsó mondatban volt egy kulcsszó. "Nagyjából" volt. Sajnos ezek a dolgok általában nem skálázódnak tökéletesen, különösen, ha elég messzire tolják. Ennek számos oka van. Egyrészt a számítógép számos összetevője korlátozó tényező lehet, ami szűk keresztmetszetet jelenthet a teljesítményben. Nem sokat számít, ha megduplázod a legjobb részed teljesítményét, ha egy lassú rész visszatartja. Szoftverproblémái is vannak, mivel sok program egyszerűen nem használja ki teljesen a modern számítógépek hardverét.
Van néhány jelentős korlátozó tényező is. Az energiafelvétel az egyik, míg a hő egy másik. Valami gyorsabb futtatása több energiát fogyaszt. Ez önmagában több hőt termel. A modern elektronikákba csak ennyi energiát lehet beletenni anélkül, hogy megsütnénk őket, ezért vannak korlátok a felhasználható teljesítménynek. Általában távol kell tartania ezt a határt, mivel az nincs pontosan meghatározott vagy szabványos. A sok hőtermelés megnehezíti az alkatrész hűtését. Az alkatrészek ismét csak ennyi hőt tudnak ellenállni, és úgy vannak kialakítva, hogy önmagukat fojtsák, hogy megakadályozzák a hőkárosodást. Ez a hőszabályozás könnyen alacsonyabb teljesítményt eredményezhet, mintha mindent az alapértelmezett beállításokon hagynánk.
Hogyan működik?
A túlhúzás pontos módja a túlhajtandó összetevőtől és bizonyos mértékig attól függ, hogy milyen hardverrel rendelkezik. Egyes termékek szoftveres opciókat kínálnak, míg másokat a BIOS-ban kell konfigurálni. Egyes opciók teljesen manuálisak, míg mások egy kattintással vagy alacsony interakciós lehetőséggel rendelkeznek.
A CPU órája az alaplapon lévő óráról van beállítva. Ez az óra – szinte – mindig pontosan 100 MHz-es órajelen működik, vagyis 100 millió oszcilláció másodpercenként. A CPU egy szorzó segítségével növeli ezt a számot az órajeléhez. Például egy 52-es szorzó 5,2 GHz-es órajelet kap. A CPU túlhajtása olyan egyszerű lehet, mint ennek a szorzónak a beállítása. Természetesen sokkal több lehetőség van, ha mélyebbre akarunk menni.
A GPU saját külön órajelet futtat. Ez szinte mindig szoftveresen állítható. A pontos elnevezés változhat, de gyakran meg kell növelni az energiacélt a GPU túlhajtásához. Lehetséges, hogy manuálisan is beállíthatja a sebességet magának a GPU-nak és az általa használt VRAM memóriának. Ügyeljen arra, hogy kis lépéseket használjon, mivel a GPU-k nagyon drágák. Károsíthatja őket, ha túl erősen nyomja. A GPU túlhajtása általában nem okoz akkora változást, mivel már eleve nagyon jól be vannak hangolva, hogy a lehető leggyorsabban működjenek a rendelkezésre álló hő- vagy teljesítménymagasság mellett.
A RAM túlhajtása magában foglalja az órajel konfigurálását, de számos időzítést is. Ezek nagyon kiterjedtek, igazán mélyrehatóak és összefonódnak. Napokba vagy hetekbe telhet, amíg egy tapasztalt felhasználó optimálisan beállítja a RAM időzítését. A RAM kézi túlhajtása általában nem ajánlott, hacsak nem tudja, mit csinál. Ez akkor is így van, ha ismeri a túlhajtás más formáit, mivel a RAM időzítésének beállítása egészen más.
Figyelmeztetés és néhány tanács
A túlhúzással kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy óvatosnak kell lennie, és lassan kell haladnia. Túl messzire tolja a dolgokat, különösen akkor, ha egy alkatrésznek biztosított feszültséget állítja be, és ezzel véglegesen károsíthatja a számítógép egy vagy több részét. Csak a feszültségen végezzen apró beállításokat. Általában millivoltban végezheti el a beállításokat. Ha egy alkatrész 1.500 V-ot vesz igénybe, akkor 0.015 V-tal állítva nagy változás lenne. A változtatásokat általában 0,005 V-os vagy legfeljebb 0,010 V-os lépésekben kell végrehajtani, ha ez az első emelés.
Alapvetően minden változás után nagyon fontos, hogy tesztelje a stabilitását. Ez nem csak a számítógép indítását jelenti, hanem feszültség alá helyezését is. Előfordulhat, hogy egyes konfigurációk alig instabilok, és néhány perc után összeomolhatnak egy játékban vagy benchmarkban. Egyes esetekben órákba telhet, amíg a stabilitási problémák megjelennek. Az is jó ötlet, ha nyomon követi a benchmark eredményeket, így láthatja a teljesítménybeli javulást. Győződjön meg arról, hogy ezen benchmarkok közül legalább egy megfelel a számítógép használatának.
A túlhajtás elég jó hűtést igényel, különösen, ha növelte a feszültséget. Ez befolyásolhatja a szoba környezeti hőmérsékletét, ha nincs megfelelő be- és kiáramlás. Bármely hűtő hűtési képessége a környezeti hőmérséklettől függ. A forró helyiségben az alkatrészek még melegebbek lesznek, és a károsodás elkerülése érdekében termikus fojtószeleppel kell működni. Ha folyadékhűtéses radiátorai vannak, próbálja meg gondoskodni arról, hogy felmelegítsék a levegőt, amikor az elhagyja a számítógépházat. Ellenkező esetben Ön csak növeli a környezeti hőmérsékletet, és rontja minden más hűtését.
Tippek és trükkök – CPU
Kétféle stratégia létezik a CPU túlhúzására, egy mindenmagos túlhajtás vagy egymagos túlhajtás. Ahogy a nevek is sugallják, ezek magukban foglalják az órajel-szorzó növelését az összes CPU magnál vagy csak egynél. Az all-core overclock hasznos lesz a nagy többszálú munkaterheléseknél, például a videomegjelenítésnél. Az egymagos túlhúzás általában egy CPU-magot kicsit magasabbra tol, mint amennyit az összes többit képes lett volna.
Ennek az az oka, hogy a túlhajtás növeli a teljesítményfelvételt és a hőkibocsátást, ahogy azt korábban említettük. Ha a CPU többi részének hőjét és teljesítményét alacsonyan tartja, gyakran kisajthat egy kis extra teljesítményt egy vagy két magból. Ez az extra egymagos teljesítmény jelentősebb különbséget jelenthet az egymagos vagy enyhe menetű feladatokban, például a videojátékokban, mint az összes magos túlhajtás.
A CPU túlhajtásakor, ha rendelkezik megfelelő hűtéssel, általában biztonságosan beállíthatja a túlhajtást a hirdetett gyorsítóórajelhez. Előfordulhat, hogy néhány szorzólépéssel tovább is tolhatja. Ahhoz, hogy magasabbra tudjon lépni, előfordulhat, hogy növelnie kell a CPU feszültségét, hogy stabil legyen. Csak legyen nagyon óvatos, amikor ezt teszi, hogy apró változtatásokat hajtson végre. A túl sok feszültség megöli a CPU-t, és bármilyen feszültségnövekedés, még kicsi is, növeli a hőkibocsátást.
Tippek és trükkök – GPU és RAM
A GPU túlhajtás általában nem tesz jót a játékforgatókönyveknek, hacsak nincs kiváló hűtőrendszere. Ez ingyenes extra teljesítmény, ha rendelkezik a termikus magassággal, ami jó. Ennek ellenére gyakran csak egyszámjegyű FPS-növekedést fog látni.
A RAM túlhajtására valójában van egy egyszerű, szinte plug-and-play megoldás. Az XMP vagy az eXtreme Memory Profile lehetővé teszi a RAM-gyártók számára, hogy kódoljanak bizonyos időzítéseket a túlhúzott teljesítmény módhoz. Nem minden RAM kínál XMP-t. De ha a tiéd, akkor csak annyit kell tennie, hogy dugja be, majd lépjen a RAM-beállításokhoz a BIOS-ban, és engedélyezze az XMP-profilt. Nem fogja kipréselni a maximális teljesítményt a RAM-ból. A lehető legtöbb teljesítményt azonban szinte erőfeszítés nélkül fogja elérni, ami könyveink szerint nyerő.
Ha manuálisan túlhúzza a RAM-ot, ügyeljen arra, hogy az időzítések nagyon eltérnek a CPU órajel-szorzójától. Mindegyik időzítés azt méri, hogy hány RAM órajelciklusra van szüksége valaminek a végrehajtásához, mivel ezek a késleltetés mértéke. Ha növeli az órajelet, növelnie kell az időzítési értékek nagy részét. Ha nem így teszünk, akkor a kisebb órajelnél nagyobb változtatások végrehajtása szinte biztosan a rendszer stabilitását eredményezi.
Referenciaként: ha megduplázta a RAM órajelét, akkor a legtöbb időzítést is meg kell dupláznia. Ennek az az oka, hogy az órajel befolyásolja az átviteli sebességet és a sávszélességet, miközben a memória belső késleltetési ideje abszolút értékben továbbra is azonos. Például a DDR4-3200-ban a CL-időzítés nagyjából fele a DDR5-6400 RAM-énak. A DDR5 sávszélessége kétszerese a DDR4 sávszélességének. A CL-időzítés azonban még mindig ugyanannyi abszolút időt vesz igénybe nanoszekundumban, ezért meg kell duplázni, amikor az órajel felére csökken.
Következtetés
A túlhajtás növeli egyes számítógép-alkatrészek teljesítményét azáltal, hogy megnöveli a belső órájuk rezgésének sebességét. A név szó szerint abból ered, hogy az órajelet az alapértelmezett érték fölé emelik. A legtöbb esetben a túlhajtás a CPU-ra vonatkozik. Azonban más alkatrészek is túlhajthatók. A teljesítménynövekedés nagyjából lineáris léptékű az órajel növekedésével, bár nem minden alkalmazás részesül egyformán.
A túlhajtás általában manuális folyamat. Azonban számos eszköz létezik a segítségnyújtásra. Az XMP szinte plug-and-play RAM-túlhúzást kínál, míg a CPU-k és GPU-k automatikusan az alap órajeleire gyorsulnak, ha megvan a hőmagasság. Vannak olyan szoftvereszközök is, amelyek legalább részben automatizálják a kézi folyamatot.
A túlhajtás bizonyos kockázatokkal jár. Szinte mindig érvényteleníti a garanciát, és akár a számítógép néhány más alkatrészére is érvénytelenítheti a garanciát. Ez maradandó hardverkárosodást vagy akár az összetevők teljes megsemmisülését is okozhatja. Általában érdemes megnézni néhány hasznos, mélyreható útmutatót, mielőtt belevágna a mélybe. Ezek az útmutatók segíthetnek rávilágítani a könnyű győzelmekre és a várható vagy veszélyes buktatókra.