Mi az a belső hangszóró?

Egyes számítógépek egyetlen elektromos hangjelzést adnak, amikor elindulnak. Ez a hangjelzés korábban nagyon gyakori volt, de a modern számítógépekben sokkal kevésbé. A hangjelzést a belső hangszóró vagy a számítógép hangszórója generálja. A belső hangszórót az IBM mutatta be eredeti személyi számítógépével 1981-ben.

Az alaplaphoz egy pár rövid vezetékkel csatlakozik, de alapvető hangot tudott produkálni. Ez általában a hangokra korlátozódik. Ez részben azért volt, mert nem tudott elég jó hangminőséget biztosítani zenéhez vagy beszédhez. Ennek oka az is, hogy a korai szoftverek minimálisak voltak, és nem lehetett digitális zenét lejátszani.

Célja

A belső hangszóró elsődleges és eredeti célja az volt, hogy a rendszerindítási folyamat során hallható „bip kódokat” biztosítson. Ez része volt a POST folyamat, a rendszerindítási folyamat korai része, amely ellenőrzi a kritikus hardver meglétét és működését. A rendszerindítási folyamat ezen szakaszában nincs videokimenet, mivel a videó-illesztőprogram nincs aktiválva, és a működő RAM-ra támaszkodik. A belső hangszóró ezért a kiválasztott hangok egyikét játssza le. Ezek a hangok dekódolhatók az alaplap kézikönyvének tanulmányozásával a probléma azonosításához. Az egyetlen rövid hangjelzés általában azt jelezte, hogy „nincs probléma”. Ezért hallották, amikor a számítógép – szinte mindig – sikeresen elindul.

A számítógépen lévő szoftver képes volt elérni és használni a belső hangszórót. Ezt gyakran használták egyszerű hibahangokhoz. Egyes alkalmazások, különösen a számítógépes játékok azonban ezt tovább vitték. Az „impulzusszélesség-moduláció” használatával lehetővé vált, hogy a hangszóró olyan hangokat játsszon le, amelyeket egyébként nem tudna lejátszani. Ezt használták fel alapzene, sőt beszéd készítésére is. A játékokban való felhasználás azonban korlátozott volt, mivel a szükséges szűkös időgazdálkodást bonyolult volt végrehajtani a játék feldolgozása közben is.

Még egy DOS-vírus is volt, amely a belső hangszórót használta. Az 1993-ban kiadott „Techno” hozzáfűzte magát a .COM fájlok végéhez, és a fájl megnyitásakor egy a tizedhez volt az aktiválási esély. Ha a vírus elindult, lejátszott egy techno dalt, és lassan és ismételten beírta a képernyőre a „TECHNO” szót, amíg a képernyő megtelt. Miután a képernyő megtelt, a „Techno” szót nagy betűtípussal nyomtatták a képernyő közepére. Ezután néhány másodperc múlva a vírus bezárul, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy tovább használja a számítógépet.

Impulzus szélesség moduláció

A belső hangszórót úgy tervezték, hogy csak négyszöghullámú jeleket reprodukáljon. A szoftver a hangszórót használta, mert közvetlenül elérhető volt egy I/O porton. Egybites hang lejátszására volt képes, vagyis két lehetséges kimenetet, a tone és a no-tone. Felfedezték azonban, hogy a rövid impulzusok gondos időzítésével is lehet köztes hangokat kapni. Ez az „impulzusszélesség-moduláció” a digitális-analóg konverter durva példája. A hangminőség általában minimális volt. Ez részben a durva technikáknak volt köszönhető, és a hangszóróból hiányzott a hangszórókúp, mivel nem kellett neki a kívánt hangszínek elkészítéséhez.

Hanyatlás

Ahogy a számítógépek fejlettebbé váltak, és különálló hangszórók és hangkártyák váltak elérhetővé, a belső hangszóró elvesztette a legális audioeszközként való használhatóságát. Ennek az az oka, hogy egyszerűen felülmúlta a kategóriát, bár soha nem tervezték valódi többcélú audioeszköznek.

Alternatív módszereket is kidolgoztak a POST hibakódok közlésére. Sok alaplap ma már rendelkezik egy pár hétszegmenses kijelzővel, amely képes megjeleníteni két számjegyű kódokat, amelyek vizuálisan lefordíthatók a vonatkozó alaplap kézikönyvének segítségével. Egyes alaplapok egy sor LED-et is használnak annak jelzésére, hogy az alkatrészek átmentek a POST ellenőrzésen.

A legtöbb alaplap továbbra is támogatja a belső hangszórót. Az alternatív POST debug módszerek és az, hogy a belső hangszóró plusz költséget és bosszantó hallgatni, csak azt jelenti, hogy nagyon kevés alaplapgyártó rendelkezik belső hangszórókkal alapértelmezett.

Következtetés

A belső hangszóró, más néven PC hangszóró, egy kis hanggenerátor, amely az alaplapba van beépítve vagy csatlakoztatva. Célja, hogy POST hibakereső hangokat biztosítson. Azonban gyakran csak egyetlen sípolás hallható egy sikeres POST-nál. A legtöbb számítógépen alapértelmezés szerint nincs belső hangszóró. Általában azonban továbbra is támogatott üres fejlécekkel az alaplapon.