Ha azt szeretné, hogy két vagy több számítógép kommunikálhasson, valamilyen módon össze kell kapcsolnia őket. Két eszközzel nem igazán van sok választása. A pont-pont kapcsolat a legjobb, és alapvetően egyetlen választás. Ha kettőnél több számítógépet szeretne összekapcsolni, a dolgok kissé bonyolultabbak lesznek, mivel sokkal több lehetőség áll rendelkezésére. Az egyik lehetséges hálózati topológia a mesh topológia.
Háló topológia
A mesh topológiában az eszközök több lehetséges útvonallal vannak összekapcsolva. A háló topológiájának két változata létezik, a részben összekapcsolt háló és a teljesen összekapcsolt háló.
Egy teljesen csatlakoztatott hálóban minden eszköz minden más eszközhöz csatlakozik. Ez kiváló kapcsolatot biztosít, de költséges és bonyolult lehet a bővítés. Egy részlegesen csatlakoztatott hálóban sok, bár nem mindegyik eszköznek több kapcsolata van. Ez a változat biztosítja a teljes háló előnyeit, de állítható összetettségi szinttel és kapcsolódó költségekkel a kockázattűrés alapján.
Előnyök
A mesh hálózat bármely formája megnövelt csatlakozási lehetőséget kínál. Ez extra potenciális sávszélességet kínál, ami hasznos lehet olyan aktivitási hullámok esetén, amelyek egyetlen linket is túlterheltek volna. A megnövelt összeköttetés fő előnye a redundáns útvonalak jelenléte. Ha olyan hálózati útválasztási protokollal kombinálják, amely képes észlelni a kapcsolati problémákat a hálózatban és menet közben igazodva a mesh hálózat többszörös meghibásodást szenvedhet, és így is szinte az összeset fenntartja tevékenység.
Az, hogy a hálózat pontosan képes-e továbbra is névleges funkcionalitást kínálni, az adott meghibásodástól vagy hibáktól függ. Ha egy hálózati kábel elszakad, eltörik vagy véletlenül lecsatlakozik, mindaddig, amíg van egy másik körút. Csak minimális fennakadás lenne a két – immár leválasztott – készülék között. Ezzel szemben a hálózat azt észleli, hogy a kapcsolat nem működik, és másként irányítja a forgalmat. Kissé más a helyzet, ha egy tényleges számítógép vagy kiszolgáló összeomlik vagy kikapcsol. Ebben az esetben az eszköz nyilvánvalóan teljesen hozzáférhetetlen. A hálózat többi része azonban képes ezt azonosítani, és a forgalmat alternatív kapcsolatokon keresztül irányítani.
Bármely eszköz hozzáadása a hálózathoz nem jár leállással, bár eltarthat egy kis ideig, amíg a hálózat adatátviteli útvonalként használható. Egy eszköz eltávolítása hatással lehet, ha hirtelen történik. Azonban az is lehetséges, hogy egy eszközt tisztán eltávolítsunk a hálózatból, ha ez némi tervezéssel jár. A mesh hálózat hibatűrése viszonylag egyszerűvé teheti a problémák távolról történő diagnosztizálását. A probléma azonban továbbra is megkövetelheti valakit a helyszínen a probléma megoldásához.
Hátrányok
A háló topológia fő hátránya a költség, különösen a teljesen összekapcsolt hálók esetében. Még viszonylag kis léptékben is nevetségessé válik a szükséges hálózati kábelek és interfészek száma. Például egy öt eszközből álló hálózatban minden eszköznek négy Ethernet-portra van szüksége, és összesen kilenc ethernet-kábelre. Tíz eszköz esetén minden eszköznek kilenc Ethernet-porttal és negyvenöt Ethernet-kábellel kell rendelkeznie. A csatlakoztathatóság szempontjából ez túlságosan bonyolult a kábelhez képest, és sokba kerül.
A kapcsolódási költségek és a bonyolultság egy részleges hálóban kezelhető, ami lehetővé teszi a redundáns csatlakozást sokkal ésszerűbb költségek mellett. Sokkal ésszerűbb lehet például annak biztosítása, hogy minden végpontnak, például a kiszolgálóknak és a számítógépeknek két független kapcsolata legyen a hálózattal. Ezzel szemben a gerinchálózati útválasztók összetettebb és teljesebb hálóval rendelkeznek.
Bármennyire is kiváló a kapcsolat redundancia, ez egy olyan költség is, amely nem keresi meg a maga módján. Kicsit olyan, mint a biztosítás. Ha megvan és szüksége van rá, akkor kiváló; ha szükséged van rá, de nincs, akkor szörnyű. A redundancia megléte és rászorulása azonban kihívást jelenthet az értékesítés, különösen néhány szűk vállalati környezetben. Sok redundancia céljára mesh hálózatot megvalósító vállalat továbbra is egyetlen hibaponttal szembesülhet, amikor a szélesebb internethez való tényleges csatlakozásról van szó. Ez ugyanaz a probléma, amikor a redundancia pénzbe kerül, anélkül, hogy az idő nagy részében használnák.
Egy másik probléma, amely egyes vállalatoknál felmerülhet, az elosztott kapcsolatok. Ez összetettebbé teheti az általános hálózatfelügyeletet, különösen olyan feladatok elvégzésekor, mint a „mély csomagellenőrzés”.
Következtetés
A mesh topológia olyan számítógépek hálózata, ahol sok, bár nem mindegyik eszköznek több hálózati kapcsolata van. Ez a redundancia a hálózati topológiában hibatűrővé teszi a mesh hálózatokat, de hozzájárul a magas költségekhez is.
Ha a kapcsolat állapotát ellenőrző megfelelő hálózati útválasztási protokollal kombinálják, a mesh hálózat öngyógyító lehet, és incidens esetén minimális kapcsolatvesztést szenvedhet el. A háló topológiákat általában nem használják végfelhasználói eszközökhöz. Ennek ellenére előnyben részesítik a háttér-kapcsolatokhoz, például a kiszolgálókhoz és az útválasztókhoz való kapcsolódáshoz.