A hagyományos számítógépes hűtési módszerek, mint például a levegő- és vízhűtés, korlátozott mértékben képesek hűteni a számítógépet. Ennek az az oka, hogy mindkettő a környezet levegőjével hűti a rendszert. Ebben az esetben mindig csak a környezeti levegő hőmérsékletére hűtheti le a számítógépet. Ahhoz, hogy a számítógépet a környezeti hőmérséklet alá tudja hűteni, egzotikus hűtési módszereket kell alkalmaznia.
Tipp: Ha egzotikus hűtési módszereket használ, ügyeljen a páralecsapódásra. Minden olyan alkatrészen, amely a környezeti hőmérséklet alatt működik, lecsapódhat a kondenzáció. Ha ez a páralecsapódás az alaplapra kerül, az valami fontosat rövidre zárhat. A legtöbb egzotikus hűtést használó rajongó gondosan csomagolt papírtörlőt használ, hogy ez ne legyen probléma.
Hűtő
A vízhűtő körben lévő víz hűtésére szolgáló hűtő használata az egyik módja annak, hogy könnyen elérje a környezeti hőmérséklet alatti hőmérsékletet. Ennek általános módja az, hogy egy vízhűtő kör radiátorait jégfürdőbe merítik.
Tipp: Legyen óvatos, ha vizet használ hűtőfolyadékként és jeges fürdőt a radiátorok hűtésére. Ha nulla fok alá megy, a hurokban lévő víz megfagy, ami károsíthatja az alkatrészeket vagy leállíthatja a víz áramlását. Ez ellensúlyozható más, alacsonyabb fagypontú folyadékok keverésével, vagy a víz teljes helyettesítésével más folyadékokkal.
A számítógép jeges fürdőbe merített radiátorokkal történő működtetése idővel felmelegíti a jégfürdőt, ami azt jelenti, hogy folyamatosan jeget kell hozzáadnia a hőmérséklet fenntartásához. A legtöbb számítógép-ventilátor nehezen működik, ha elmerül, részben azért, mert rövidzárlatot okozhat, részben pedig azért, mert nehezebben tudják kinyomni a vizet, mivel az sűrűbb, mint a levegő. A jégfürdőben nem feltétlenül van szükség ventilátorokra, hogy vízáramlást generáljanak, de a jégfürdőben lévő víz áramlása segíthet a hűtésben.
Folyékony nitrogén
Az extrém túlhajtások néha folyékony nitrogént használnak számítógépeik hűtésére. A nitrogén forráspontja -196 °C (-320 °F), ezért még ennél is hűvösebben kell tartani. Ahhoz, hogy folyékony nitrogént használjunk a hűtéshez, egy réz- vagy alumíniumedényt általában közvetlenül a hűtött processzorhoz rögzítenek, és ezzel helyettesítik az összes többi hűtőeszközt. Ezután óvatosan folyékony nitrogént öntünk az edénybe. A nitrogén folyamatosan kiforr, és folyamatos odafigyelést és utántöltést igényel, hogy az edény ne száradjon ki.
Tipp: Ha már felforrt, a nitrogén könnyen lehűl ahhoz, hogy a számítógép bármely alkatrészén kondenzáció képződjön. Még fontosabb, hogy sok nedvszívó anyag legyen a helyén, mivel a kondenzvíz az edényből az alaplapra ömlik.
A folyékony nitrogén nem különösebben olcsó, és annyira hideg, hogy nagy hőterhelést jelent a CPU-ra, ami jelentősen csökkentheti annak élettartamát. Mint ilyen, a folyékony nitrogénes hűtést rövid távon szinte kizárólag azok a rajongók használják, akik túlhúzási rekordokat próbálnak felállítani.
Tipp: Folyékony nitrogénnel végzett munka során nagy körültekintéssel kell eljárni. Olyan hideg van, hogy fagyni is lehet. Javasoljuk, hogy a hűvös hőmérséklet ellenére ne viseljen kesztyűt, mivel a folyékony nitrogén a kesztyűt a bőréhez fagyaszthatja, és növeli a fagyás esélyét. A folyékony nitrogén is elég hideg ahhoz, hogy oxigént kondenzáljon a levegőből. A folyékony oxigén az erősen gyúlékony sőt még robbanó ha gyújtóforrás van jelen.
Egyes rajongók folyékony héliumot használnak nitrogén helyett. A folyékony hélium -269 °C-on (-452 °F) forr, mindössze négy Celsius-fokkal az abszolút nulla felett. A folyékony héliumot azonban ritkán használják, mivel drágább, és nehezebb tárolni és használni, mint a folyékony nitrogént. Ezenkívül a szilícium félvezetők, például a CPU-k, lefagynak és elveszítik félvezető állapotukat kb. -233 °C (-387 °F), gondos hőmérséklet-kiegyenlítés nélkül, a folyékony hélium elég hideg ahhoz, hogy lefagyjon a CPU maga.