CrystalDiskMark: Hogyan működik valójában

A CrystalDiskMark több mint egy évtizede létezik, és a PC-közösség egyik kedvenc módja a tárhely összehasonlításának, legyen szó merevlemezekről, szilárdtestalapú meghajtók (SSD), vagy akár flash meghajtók. Ez egy egyszerű, egy kattintással elérhető referenciaérték, amely megmutatja, milyen gyors a tárhely. De mit is tesztel pontosan, és mit jelentenek az eredmények a hardver számára? Íme, amit tudnod kell.

Mi az a CrystalDiskMark?

A CrystalDiskMark egy Windows tárolási benchmark, amely először 2008-ban jelent meg, és megpróbálja megítélni, milyen gyors a meghajtó meghatározott tesztelési feltételek mellett. Létezik egy macOS benchmark is Amorf DiskMark, aminek többé-kevésbé ugyanúgy kell működnie, és (a CrystalDiskMark szerzőjének engedélyével) ugyanígy néz ki. A CrystalDiskMark lényegében csak fájlok átvitelét végzi, és megmondja, hogy a meghajtó milyen sebességgel tudta ezeket az adatokat továbbítani.

A tesztek futtatása előtt be kell állítania egy működő fájlméretet. Ez az a fájlméret, amelyet a CrystalDiskMark hoz létre az olvasási és írási tesztek elvégzéséhez, és 16 MB és 64 GB között mozog. Teljesen rendben van, ha az alapértelmezett 1 GB-on hagyjuk, mivel ez reális méret a tárhelyünkön elérhető sok adat számára.

A CrystalDiskMark négy előre beállított benchmarkot tartalmaz, de ha megnézi a speciális beállításokat, akkor valójában testreszabhatja, hogy mit tesztel a benchmark, és eltérő eredményeket kaphat. A CrystalDiskMark referenciaértékei a négy fontos tesztelési paraméterre vonatkoznak: szekvenciális vs. véletlenszerű, blokkméret, sormélység és szálak.

Szekvenciális vs. véletlen

A CrystalDiskMark által használt két alapvető teszttípus szekvenciális és véletlenszerű, amelyeket SEQ és RND jelöl. A fő különbség a kétféle munkaterhelés között az adatok rendszerezése. Szekvenciális munkaterhelés esetén az SSD által elért adatok fizikailag szomszédosak, és egymás után (tehát szekvenciálisan) érhetők el. A véletlenszerű munkaterhelések olyan adatokat tartalmaznak, amelyek nem szekvenciálisak vagy nem összefüggőek, és előfordulhatnak a meghajtón. Más tényezőktől függően a szekvenciális és véletlenszerű teljesítménykülönbség a kisebbtől a rendkívül nagyig terjedhet.

Általánosságban elmondható, hogy az SSD-k nagyon jól kezelik a véletlenszerű terheléseket, miközben a merevlemezek küzdenek velük, ezért előfordulhat, hogy a merevlemezek névleges sebessége kevesebb, mint 10 MB/s a CrystalDiskMark véletlenszerű tesztjei során, de több mint 100 MB/s a szekvenciális tesztekben azok. Ez annak köszönhető, hogy a HDD-knek mechanikusan kell mozgatniuk egy alkatrészt, amely a fizikai lemezről olvas és ír, és elég sok időt vesz igénybe az egyik helyről a másikra ugrálás. Bár az SSD-k nem mechanikusak, külső okok miatt mégis lassabban dolgozzák fel a véletlenszerű terheléseket, mint a szekvenciálisak.

Blokkméret

A fájlok blokkokból állnak, és az egyetlen bemeneti/kimeneti (vagy I/O) művelet során áthelyezett legnagyobb adatdarabok. Az alapértelmezett tesztekben, amelyeket a CrystalDiskMark bemutat Önnek, látni fog néhányat, amelyek 1 MB blokkméretet használnak (nagyjából egy megabájt), némelyik 4KiB-os blokkméretet (körülbelül négy kilobájt) és egy 128KiB-os blokkméretet (nagyjából 128-at) használ. kilobájt).

Minél nagyobb a blokk mérete, annál gyorsabb az átviteli sebesség

Ez ellentmondásosnak tűnhet, de minél nagyobb a blokkméret, annál gyorsabb az átviteli sebesség. Alapvetően ez a különbség aközött, hogy egyszerre csak egy darab papírt kell mozgatni, és aközött, hogy egy egész mappát áthelyezünk egy iratszekrénybe. A szekvenciális fájlátvitel gyakran nagy blokkokat foglal magában, míg a véletlenszerű munkaterhelések általában kisebb blokkokat használnak. Bár a CrystalDiskMark nagy blokkméreteket használ a szekvenciális teszteknél, és kis blokkméreteket a véletlenszerű teszteknél, a blokkméret nem feltétlenül jelzi a szekvenciálisságot vagy a véletlenszerűséget.

Sormélység

A sormélység azt jelenti, hogy egy adott időpontban hány sor kezeli az I/O kéréseket, és ha több sor van nyitva az adatok átvitelére, nagyobb lehetőség nyílik a gyorsabb átviteli sebességre. Alapértelmezés szerint a CrystalDiskMark 1-es, 8-as és 32-es sormélységen tesztel, bár manuálisan is növelheti a várólista mélységét, és így is tesztelhet, ha akarja. Elképzelhet egy sorban állást úgy, hogy egy egyéni dolgozó iktatja be a dokumentumokat, és nyilvánvalóan több dolgozó gyorsabb iktatást jelent.

A nagyobb sormélység gyakran nagyobb átviteli sebességet eredményez, függetlenül a blokk méretétől vagy a szálak számától, de a nagy sormélység különösen nagy különbséget jelent a véletlenszerű munkaterhelések között. Az irattári hasonlattal élve, két ember, aki egyenként iratt, sokkal gyorsabb lesz, mint egy ember, aki egyedül csinálná meg. Ha egy sormélységről 32-re lépünk, az átviteli sebesség 10-szeresét eredményezheti, ami hatalmas.

Szálak

A szálak eltérnek a blokkmérettől és a sormélységtől, mivel a CPU-ban vannak, nem a tárolóban. Minden CPU-nak van egy bizonyos mennyiségű magja, és mindegyik magnak általában egy vagy két szála van, és ezek alapvetően a sorok CPU-változatai. Minél több szál, annál könnyebb több dolgon dolgozni egyszerre. A CrystalDiskMark-ban a szálak némileg nem fontosak, mivel a nyolc alapértelmezett teszt közül hét csak egy szálszámot használ, és csak egy teszt 16-os szálszámot használ.

Ez az egyetlen teszt, amely 16-os szálszámot használ, világossá teszi, hogy a sok CPU-szál segíthet. Egy szálról 16-ra lépés véletlenszerű munkaterhelésben körülbelül nyolcszorosára, 700%-ra növeli a teljesítményt. Ennek az az oka, hogy a CPU nagyon fontos szinten is részt vesz az adatátvitel megkönnyítésében. De a szálak száma a CPU-tól függ, és nem minden processzornak van 16 szála, talán ezért tartja a CrystalDiskMark a szálak számát egyben az alapértelmezett tesztek többségében.

Az egészet összerakva

Tehát most, hogy ismeri az összes kulcsfontosságú összetevőt, vessünk egy pillantást egy tényleges CrystalDiskMark eredményre. Ez egy a miénktől Samsung 990 Pro vélemény alapértelmezett tesztek segítségével.

A pontszámok olvasás/írás szerint vannak rendezve, és MB/s-ban mérik.

Az első benchmark egy optimalizált szekvenciális benchmark, amely nagy blokkméretet és nyolc sort használ, és bár csak egy szál van használatban, az átviteli sebesség alapvetően megegyezik a Samsung 990 Pro értékelésével nál nél. A második benchmark csak a sormélységben tér el, amely nyolc helyett egy, és ez az olvasási és írási teljesítmény csökkenését okozza (különösen a 990 Pro esetében).

A harmadik teszt egy véletlenszerű munkaterhelés, mindössze 4 KiB blokkmérettel, és bár a sormélység 32 nagyon magas, az olvasási és írási sebesség még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a szekvenciálisnál munkaterhelések. Az utolsó teszt ugyanazt a 4KiB-os blokkméretet használja, de egyre csökkenti a sor mélységét, ami rendkívül lassú olvasási sebesség, mindössze 72 MB/s a 990 Pro-n (az írási sebesség is meglehetősen lassú, de közel sem olyan nagy csepp).

Létezik az NVMe tesztelési profil is, amelyhez néhány különböző teszt tartozik, és saját tesztelési paramétereit is beállíthatja. Csak kattintson a Beállítások legördülő menüre, kattintson a Beállítások lehetőségre, és számos lehetőség várja Önt. A blokk mérete 4KiB és 8MiB között van, a sormélység 1 és 512 között állítható be, a szálak száma pedig 1 és 64 között lehet. A blokkméret és a sormélység értéke azonban nem lehet szó szerint semmi; a sormélység beállításai 1-től 2-ig, 4-től 8-ig és így tovább.

A CrystalDiskMark letöltése

A CrystalDiskMark egy jól bevált tárolási benchmark, amelyet gyakran használnak a legjobb NVMe SSD-k. Letöltheti innen A CrystalDiskMark saját webhelye, amely a CrystalDiskInfo társalkalmazást is tartalmazza, amely a tárolás figyelésére összpontosít.