Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogyan ölte meg a Google Chrome az Internet Explorert, ami az egyik legnagyobb felfordulás a böngészőháború történetében.
Alig több mint 13 év alatt a Google Chrome böngészője egy új projektből a ma ismert behemóttá nőtte ki magát. Ma, A Chrome messze a legnépszerűbb böngésző a világon asztali számítógépen és mobilon egyaránt. Akár azt is mondhatnánk, hogy a Chrome megölte az Internet Explorert. Szóval, hogyan hajtotta végre a Google ezt a hihetetlen bravúrt ilyen rövid idő alatt?
Leginkább a nulláról kezdték. A Microsoft a Mozillával és másokkal együtt továbbra is a régi kódra építette böngészőjét. A Google néhány meglévő eszközt használt a Chrome létrehozásához, de a legtöbb esetben a böngészőhöz való hozzáállásuk teljesen új volt.
Amikor a Google megjelent, a Microsoft nem igazán gondolkodott sokat a böngésző élményének újrafeltalálásán. Valójában az Internet Explorer 2008-ban ugyanúgy működött, mint 1998-ban. A Google azt tervezte, hogy mindezen változtatni fog. Kezdetben a Chrome úgy döntött, hogy nem csupán egy böngésző, hanem egy teljes platform az internet újszerű felfedezéséhez. Ezek a törekvések arra késztették a Google-t, hogy több kulcsfontosságú módon is újítson, végül 2012-ben áttört a böngészők legnagyobb piaci részesedésével.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy 2008 és 2012 között a Google hogyan emelte az egekbe a Chrome-ot. Három kulcsfontosságú tényező járult hozzá: a Chromium nyílt forráskódú jellege, a bővítmények segítségével forradalmasító webböngészés, valamint az Android és a Chromebookok térnyerése. Ez a cikk elindítja a webböngészők történetével foglalkozó sorozatunkat, amely a Google 23. születésnapját ünnepli 2021. szeptember 27-én.
2008: Bevezetés béta verzióban
A Google 2008. szeptember 2-án elindította a Chrome böngésző bétaverzióját. Ez egy nagyon érdekes időszak volt a technikában. Az okostelefonok meglehetősen újak voltak, és az alkalmazások nem igazán számítottak 2008-ban. A Google már a jövőbe tekintve kifejlesztette a Chrome-ot a HTML-elrendezési motor, a WebKit mellett, amely támogatni fogja az olyan internetes alkalmazásokat, mint például a népszerű Maps szolgáltatás. A béta elindításakor A Google képregényt készített elmagyarázni, miért hoztak létre új böngészőt a meglévő alternatívák tengerében.
Maga a képregény meglehetősen hosszú, 39 oldal, de az első oldal elég jó áttekintést ad a Google filozófiájáról. Véleményük szerint a böngésző élménye teljesen megromlott. Az emberek már nem pusztán iskolai kutatási cikkekhez való hozzáférésre használták az internetet, a web egy nagy hely volt, ahol fogyasztani lehetett. A Chrome talán legnagyobb egyedi előnye a korai szakaszban a különálló böngészőlapok sandboxba helyezése volt. A böngésző összeomlása meglehetősen gyakori dolog volt, különösen az Internet Explorerben. A homokozó azt jelentette, hogy ha az egyik lap összeomlott, nem ment le vele az egész munkamenet.
Valójában a sandbox külön lapok létrehozása olyan lépés volt, amely előretekintett az internet jövője felé, ahol az alkalmazások váltják fel a weboldalakat, mint a felhasználók elsődleges eszközét. Ezt szem előtt tartva a Google megtette a következő hatalmas lépést a böngészőterület megszerzésében – 2008 szeptemberében elindult a nyílt forráskódú Chromium Project. Nemcsak a nyílt forráskód volt divat akkoriban, hanem a fejlesztők érdeklődését is felkeltette a Chrome, mint projekt iránt. A Google tudta, hogy fejlesztőkre van szükségük a Chrome fejlesztéseinek felgyorsításához, valamint a hamarosan megjelenő bővítmények galériájához.
2009: Chrome OS és bővítmények
2009-re világossá vált, hogy a Chrome nagy ügy. Azon a nyáron a Google bejelentette, hogy egy teljes, Chrome-on alapuló operációs rendszert építenek, amelyet találóan „Chrome OS-nek” neveznek. Ugyanakkor a felhasználók egyre gyakrabban tértek át a Chrome-ra. 2009 júliusában több mint 30 millióan használták a Google új böngészőjét. A kevesebb, mint egy év alatt elért 30 milliós felhasználói bázis egészen hihetetlen, ez minden bizonnyal olyasmi, amilyenre még nem volt példa a böngészőháborúkban.
Noha a Chrome OS és a növekvő felhasználói bázis óriási hír volt, nem ez volt a 2009-es év legnagyobb Chrome története. 2009 decemberében a Google elindította a bővítmények galériáját. A bővítések akkoriban forradalmiak voltak. Ez volt a nagy fordulópont, amikor a Google azt remélte, hogy meg tudja győzni a felhasználókat arról, hogy az alkalmazások jelentik a webböngészés jövőjét. A felhasználók és a fejlesztők egyaránt szerették a bővítményeket. Alig több mint egy év alatt a bővítmények galériája több mint 10 000 bővítményt és témát tartalmazott. A testreszabás mélyen személyes dolog, és az emberek magukévá tették a böngésző megjelenésének és funkcióinak személyre szabását.
2009 végén a Chrome már 5%-os piaci részesedéssel rendelkezett. Bár ez a szám kevésnek tűnik, ne feledje, hogy ez egy vadonatúj termék volt, amely egy kialakult piacon a versenyért küzd. A témák és a bővítmények, valamint a Chrome hihetetlen sebessége a sandboxnak köszönhetően 2010-ben még nagyobb eredményeket érhetett el.
2010: Bevételszerzés és a Chrome Internetes áruház
Mivel a Chrome exponenciális ütemben nőtt, eljött az ideje, hogy a Google elkezdje befizetni a sikert. 2010 augusztusában a Google 5 dollárt kezdett felszámítani a fejlesztőktől azért, hogy közzétegyék Chrome-alkalmazásaikat a bővítménygalériában. Ez bevételi lehetőség és biztonsági intézkedés is volt. Az 5 USD-s díj lehetővé tette a Google számára, hogy minden közzétételre benyújtott új alkalmazásnál végrehajtsa a domain ellenőrzését.
Az év során a Chrome továbbra is a valaha volt legnagyobb felhasználói szám növekedését érte el. 2010 folyamán 40 millióról 120 millióra megháromszorozva a Google jogosan veszélyeztette a Microsoft böngészőpiaci részesedésének első helyét. A legérdekesebb dolog talán az, hogy a Microsoft nem sokat tett azért, hogy megakadályozza a Chrome felemelkedését a csúcsra. Az új platformfüggetlen szolgáltatások hozzáadása helyett a Microsoft a Windows rendszerrel való mélyebb integrációra összpontosított az Internet Explorer 9-ben.
Sajnos a legtöbb ilyen, a Windowshoz hozzáadott IE9 funkció már létezett a Chrome-ban. Kétségtelen, hogy ha a Microsoft 2010-ben piacra dobja az IE valóban újratervezett verzióját, akkor legalább elodázta volna a Chrome 1. helyre való emelkedését.
2010 végén a Google elindította a Chrome Internetes áruház. A kisebb bővítménygalériával ellentétben ez egy kifinomultabb alkalmazásbolt volt a Chrome-felhasználók számára. Új fejlesztők ugrottak be, és a Chrome hamarosan nemcsak a leggyorsabb, de a legsokoldalúbb böngészővé is vált. A Chrome Internetes áruház bővítményei, beépülő moduljai és témái meghatározták, hogyan használják az emberek az internetet, és még azt is, hogy a webes tartalmak hogyan szerezhetők bevételszerzésre. Mivel a hirdetésblokk-bővítmények könnyen elérhetők, az internetes tartalmak hirdetésekkel történő bevételszerzésének hagyományos módja már nem volt életképes. Ez teljesen új lehetőségeket nyitott a Google számára az innovációra a másik kulcsfontosságú tevékenységében – a hirdetésben.
A Chrome növekedése a sebességtartó automatikán volt, és a dolgokat másként csinálta, mint a többi böngésző, de a Google még mindig nem volt elégedett. Itt az ideje, hogy a Chrome beszerezzen néhány új trükköt, dedikált hardvert és egy új festékréteget.
2011: Új logó, Chromebookok és a lapok oldala
A Chrome kezdettől fogva 3D logóval rendelkezett. 2011 márciusára ez a kialakítás meglehetősen elavultnak tűnt. Az Apple elindította azt a trendet, hogy lapos ikonokat hozzon az iOS-re, és a Google nem akarta, hogy a dizájn oda nem illőnek tűnjön. A tervezési változtatás meglehetősen minimális volt, de meglehetősen hatásos. A Google ugyanazt a színsémát megtartva lesimította a Chrome logót, hogy modernebb megjelenést kölcsönözzen neki.
2011 májusában a Google piacra dobta a Chromebookokat. Míg 2011-ben a netbookok meglehetősen népszerűek voltak, a merevlemez nélküli laptop ötlete meglehetősen idegen volt. A Chromebookok minden feladatot a Chrome böngészőn keresztül kezelnének. A Chromebookok terjedését eleinte az Apple iPad piacra dobása akasztotta meg. Szerencsére az eredeti gyártók némi kitartásával és a Google finomításaival a Chromebookok slágerré váltak, különösen az oktatási szektorban.
Mivel a Chrome OS immár dedikált hardveren fut, a Google-nak volt egy másik lehetősége a Chrome, mint böngésző felhasználói bázisának növelésére. A következő évtizedben a Chromebookok mindenütt jelen lesznek a költségvetési számítástechnikai szegmensben, és immár mindkét Androidot futtatják. és Linux alkalmazások.
2011 lezárásaként a Chrome bemutatott egy másik funkciót, amely hamarosan minden böngészőben alapfelszereltség lesz – az Új lap oldalt. Az ötlet zseniális volt, bár hihetetlenül egyszerű. A gyakran látogatott kedvenc Chrome-alkalmazások vagy oldalak összegyűjtése logikus volt. Ahogy az emberek megtanulták az Új lap oldal testreszabását, könnyebbé tette a böngészést az interneten, és intuitívabbá tette a munkavégzést.
2011 végére a Chrome csaknem 25%-os piaci részesedéssel rendelkezett, ami majdnem holtversenyben a második helyen végzett a Firefoxszal. Az utolsó ugrás megtételéhez a Google-nak mobileszközökre kellett telepítenie a Chrome-ot.
2012: A Chrome Androidra és iOS-re érkezik
Visszagondolva hihetetlenül meglepő, hogy mennyi ideig tartott A Chrome elindítása Androidon. Az Android 2008 szeptemberében vált hivatalossá operációs rendszerként, ezzel egy időben a Chrome béta debütált. Tekintettel arra, hogy mindkét Google-termék hasonló születési dátummal rendelkezik, a Chrome-nak 2012 előtt el kellett volna indulnia Androidon. A Google-nak azonban pontosan a mobil platformra volt szüksége ahhoz, hogy az első helyre kerüljön. Ezt nem akarták elrontani.
2012 februárjában a Chrome végre elindult Androidon. A több millió Android-eszközzel ez hatalmas katalizátor volt a nagy piaci részesedés egyetlen lépéssel történő megszerzéséhez. Mindössze négy hónappal később a Google elindította a Chrome-ot iOS-re. Míg a Safari még mindig népszerűbb volt az iPhone-felhasználók körében, óriási volt a lehetőség a felhasználói bázis egy részének megragadására. Innentől kezdve csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy a Google végleg letaszítsa a Microsoft trónjáról.
2012 nyarának vége felé bejelentették, hogy a Google megszerezte a vezető szerepet a böngészők piacán, a felhasználók 31%-a Chrome-ot használ. A Microsoft minden bizonnyal hozzájárult a pusztulás felgyorsításához azzal, hogy nem igazán újított meg az Internet Explorer funkcióit, amikor a Chrome a webalkalmazások jövője felé fordult.
A Google még nem végzett, de elérte, amit az elején elhatároztak: a Chrome megölte az Internet Explorert, és megváltoztatta az emberek internethasználatát.