Az Apple 2010-ben befejezte a Safari for Windows fejlesztését, de lehet, hogy itt az ideje, hogy a böngésző visszatérjen.
Az internet drasztikusan megváltozott az elmúlt évtizedben: a webalkalmazások elterjedtebbek lettek, ma már az algoritmusok határozzák meg, hogy a legtöbb ember hogyan kapja meg a tartalmat, és ma már több milliárd ember kapcsolódik világszerte. A Google is egyre dominánsabbá vált ez idő alatt, és időnként káros módon használta ki pozícióját a webes ökoszisztémában és a böngészők piacán. Sok ötlet született már a Google erejének kordában tartására, de ez az enyém: az Apple-nek újra platformközivé kellene tennie Safari webböngészőjét.
Talán emlékszik rá, hogy a Safari webböngésző korábban elérhető volt a következő számára Microsoft Windows, továbbá Mac operációs rendszer (akkori nevén Mac OS X) és később iPhone és iPad. Az Apple sok évvel ezelőtt leállította a Safari Windows-os verzióját, de most visszahozva az egyik legjobb alternatívát jelentheti a Google Chromium motorjával épített böngészők számára.
A Windows kísérlet
Az Apple 2003 januárjában adta ki a Safari webböngésző első verzióját a Mac OS X 10.3 „Panther” részeként. a Microsoft ötéves szerződésének lejárta után az Apple-lel, hogy az Internet Explorert alapértelmezett webböngészőként bekapcsolva hagyja Mac. Bár a webböngésző új volt, az azt működtető technológia nem – az Apple a KHTML renderelő motort használta kiindulási pontként a Safari WebKit motorjának létrehozásához.
A böngésző eleinte kizárólagos volt a Mac számára, de amikor 2007-ben megérkezett az első iPhone, benne volt a Safari is. Ugyanebben az évben jelent meg az első Windows-verzió, a Safari 3.0. Azonban a Windows verzió nem volt olyan nagyszerű. A kezdeti kiadás egy tetszőleges kódfuttatást lehetővé tévő biztonsági rést tartalmazott, amelyet kevesebb mint 48 órával később Safari 3.0.1-es verziójaként javítottak ki.
A Safari a Windows rendszeren is helytelennek tűnt. Az Apple ugyanazt a (szörnyű) kompatibilitási réteget használta az iTunes for Windows-ból a Safari porttal, amely újra implementálta a Cocoa UI, Core Foundation, Core Graphics könyvtárakat a Windows tetején – hasonlóan ahhoz, mint a Wine segítségével Windows-programok futtatásához Linuxon. Az eredmény egy olyan alkalmazás lett, amely működött, de nem felelt meg a gazdagép operációs rendszerének kialakításának vagy elvárt funkcionalitásának.
A korai biztonsági problémák és a megkérdőjelezhető szoftverarchitektúra ellenére a Safari for Windows tisztességes webböngésző volt. Az Apple azt hirdette, hogy „akár kétszer olyan gyors”, mint az Internet Explorer 7, és akár 1,6-szoros teljesítményt nyújt Mozilla Firefox 2 (állítólag mindkettőt Intel Core 2 Duo rendszeren tesztelték Windows XP-vel és 1 GB RAM).
Az Apple továbbra is új Safari-verziókat adott ki Mac és Windows rendszerre, de amikor 2012-ben megjelent a Safari 6.0 a Mac OS X Mountain Lion részeként, a Windows verzió hiányzott. Az Apple később csendben eltávolította a Windows Safari letöltési hivatkozásait, ami látszólag véget vet a böngésző létezésének a nem Apple platformokon. A végső verzió a Safari 5.1 volt, amely 2010-ben jelent meg.
A visszatérés
Gyorsan előre 2022-re, és a webes ökoszisztéma sok szempontból jobb, de távolról sem tökéletes. A webalkalmazások minden eddiginél hatékonyabbak, főleg a Google Chrome új API-inak felgyorsult fejlesztésének köszönhetően. A Google azonban jelentős befolyással rendelkezik a webböngészők terén – az Opera és a Microsoft lemondott a saját fejlesztéséről a renderelő motorok ugyanazt a Google Chromium motorját használják, míg az újabb versenyzők, mint például a Brave és Vivaldi a Chromiumot használták a Rajt.
A Chromium alapú webböngészők képesek módosítani a böngésző felületét és motorját, így a Google nem teljes ellenőrizni, hogyan működnek. A Google upstream kódjától minden egyes lépés azonban időigényesebbé teszi a Chromium új módosításainak elfogadását. Ez megterhelőbbé teszi a fejlesztést, és ami még fontosabb, a Chromium biztonsági javításainak megjelenése hosszú ideig tarthat egyes böngészőkben. Az egyik példa a Kiwi Browser for Android, amely több mint egy évig ragadt a Chrome 77-en.
A webnek erőegyensúlyra van szüksége ahhoz, hogy nyitott platform maradjon
A webnek erőegyensúlyra van szüksége ahhoz, hogy nyitott platform maradjon, de ma már csak két fő webböngésző létezik, amelyek nem Chromium alapúak: a Mozilla Firefox és az Apple Safari. A Firefox saját Gecko motorját használja, amely az elmúlt években jelentős teljesítményjavuláson ment keresztül. A Safari továbbra is a WebKitet használja, és bár a Safari népszerűsége nagyrészt abból adódik, hogy ez az egyetlen igazi böngésző, amelyet iOS-en és iPadOS-en engedélyeznek, az elmúlt években a Chrome megfelelő versenytársává is vált. Az Apple, ha több platformra viszi a Safarit, visszahúzhat némi piaci részesedést a Chrome-tól és más Chromium-alapú böngészőktől.
Christian Schaefer rámutatott egy tavalyi blogbejegyzés hogy az Apple továbbra is támogatja a WebKit motort Windows rendszeren, főleg a beágyazott alkalmazásokhoz és a Microsoft Playright tesztelési platformjához. Az újabb verziók még egy kompatibilitási réteg iTunes-alapú szörnyét is elvetették, a cross-platform Cairo grafikus könyvtár javára. A WebKit ezen minimális buildjei azonban csak a webhely tesztelésére szolgálnak, és nem rendelkeznek olyan általános böngészőfunkciókkal, mint a szinkronizálás, a lapok vagy a bővítmények.
A nyílt web állapotán túlmenően több oka is van annak, hogy az Apple több platformra portolja át a Safarit. Emberek milliói használnak iPhone-t vagy iPadet, de Windows PC-t használnak Mac számítógépek helyett. A Safari kizárólagos tartása a macOS rendszerben arra ösztönözhet néhány embert, hogy Macet vásároljanak, de a Windowson (és más platformokon) futó Safari veszteségvezetőként is működik, amely ösztönzi a jövőbeni Apple hardvervásárlásokat – hasonlóan az eredeti iTunes for Windowshoz közel két évtizede ezelőtt. Ez a Google számára is bevált stratégia: a Chromebook eladásokat segítette a Chrome böngésző népszerűsége, amely önmagában csak népszerűbbé tette a Chrome-ot.
Az Apple az elmúlt években arra is hajlandó volt, hogy szolgáltatásait és alkalmazásait más platformokon is elérhetővé tegye, még ha csak korlátozottan is. Az iCloud elérhető Windows rendszeren, az iCloud webalkalmazások a legtöbb webböngészőben működnek, a FaceTime-hívásokhoz immár nem Apple-eszközökről származó linken keresztül is csatlakozhat, az Apple Music rendelkezik Android-alkalmazással és így tovább.
A Windowshoz készült Safari versenyt biztosíthat a Chromium böngészőknek, és egyúttal több csatlakoztatási élményt is nyithat az Apple-eszközök számára. Még mindig rengeteg oka van az Apple-nek nem megtenni, de mindenképp szeretném látni, hogy megtörténik.