A QD-OLED kijelzők jelentik a következő divatszót a tévék és monitorok számára. Belemerülünk abba, hogy mi is az a technológia, és miért érdemes foglalkozni vele!
Ami a hamisítatlan képminőséget illeti, semmi sem egyezik a gyengén megvilágított bemutatóterembe szerelt OLED TV ropogós, mély feketéivel. A "halványan megvilágított" leíró azért fontos, mert ha kiveszi a nappaliba, az OLED csillagos kontrasztját elnyomhatják a tükröződések. Ilyen körülmények között az OLED vitathatatlanul felülmúlja a világosabbá váló versengő kijelzőtípusokat. Azaz, az OLED TV-k nem egyértelműen minden szempontból jobbak – a technológiának megvannak a maga hátrányai, és folyamatosan ismételgetik a hiányosságok leküzdésére.
Fogadás CES 2022 vihar hatására az OLED-ek fejlődésében a következő nagy dolog az, amit a Samsung Display hív QD-OLED, vagy Quantum Dot OLED. A kijelzőgyártó cég azt állítja, hogy az ezt a technológiát használó új tévék világosabbak, színesebbek és jobb betekintési szöggel rendelkeznek, mint a hagyományos OLED tévék. Egy másik izgalmas fejlemény, hogy ez a technológia nem csak a tévékre korlátozódik, hanem a PC-monitorok felé is eljut – ez az első olyan fogyasztói OLED-ek számára,
tényleges íróasztalok.Az OLED ezen új változata kvantumpontréteggel egészíti ki a kijelzőköteget, ezt a technikát korábban csak LCD-paneleken alkalmazták (QLED-en keresztül). Ezeknek a kvantumpontoknak az a célja, hogy erősen telített szubpixeleket állítsanak elő azonos színű, nagy tisztaságú szerves fényforrás nélkül, ami gyakran költséges vagy nem hatékony. Egy másik módszer ennek megvalósítására a színszűrők használata, amit az OLED TV-k eddig használtak.
Mi a különbség a QD-OLED és a régebbi OLED között?
Ennek magyarázatához először is meg kell értenünk, hogyan épültek fel a korábbi OLED TV-k. Az OLED egy gyűjtőfogalom, amely a technológiák különféle részhalmazait tartalmazza. De amikor a marketing az "OLED" kifejezést használja a tévékre, akkor ezek gyakran a W-OLED-re utalnak.
Az elmúlt évtizedben az LG Display monopóliumot birtokolt az OLED TV-khez használt panelek terén. Ezek a panelek mind W-OLED kijelzők voltak RGBW pixelstruktúrát használjon, ami azt jelenti, hogy minden képpont négy különböző színű alpixelből áll: piros, zöld, kék és fehér. Azonban lényegében minden alpixel valójában egy fehér alpixel (innen a W-OLED kifejezés), és színes alpixelek olyan színszűrővel érhetők el, amely blokkolja a fehér fény spektrumának egyes részeit, hogy vörös, zöld, ill kék. Mivel a fényt levonják a fényforrásból a három színes alpixel esetében, ez a pixelstruktúra nem a leghatékonyabb, és ez az oka annak, hogy extra fehér alpixelre van szükség. A negyedik fehér alpixel nem rendelkezik színszűrővel, célja a hatékonyság és a fényerő javítása.
A kvantumpontok viszont alakítani fényforrás egyik színről a másikra, és az eredeti fényforrásból szinte semmi sem vész kárba ebben az átalakításban. Ahelyett, hogy minden egyes alpixelhez széles fehér spektrummal kezdenénk, és színszűrőkkel lecsupaszítanánk egy részét, a QD-OLED elindul. egyszerű kék fényforrással, és nagy tisztaságú vörös és zöld alpixelekké alakítja át, miközben a kék alpixeleket érintetlenül hagyja.
Ezzel a hatékony módszerrel nincs szükség negyedik fehér alpixelre, és a QD-OLED képes egy normál RGB pixelszerkezetet használni. A jelenlegi W-OLED tévék egyik hátránya, hogy az extra fehér alpixelre támaszkodva a további fényerő csökkenti a maximális színtelítettséget, ahogy a kijelző a csúcsfényerőhöz közelít; a szín mennyisége tovább csökken, mivel a színszűrők nagy fényerő mellett elvesztik hatékonyságukat. A QD-OLED viszont a kijelző maximális fehér szintjéig képes fenntartani a teljes telítettséget. Ezenkívül a negyedik alpixel nélkül az RGB alpixelek nagyobbakká tehetők, hogy kitöltsék az extra helyet, növelve a fénykibocsátást.
Miért használjunk kék fényforrást?
A látható fény spektrumában a kék fény hullámhossza a legrövidebb a vörös, zöld és kék között; így a legmagasabb normalizált energiával rendelkezik. A kvantumpont réteg lényegében a kék fény magasabb energiáját vörösre vagy zöldre korlátozhatja fény, de ennek ellenkezője nem lehetséges – nem használhat alacsonyabb energiájú vörös vagy zöld fényt a kék létrehozásához fény.
Miért nem csak valódi vörös, zöld és kék fényforrásokat használ? Miért kell keresztülmenni ezen a sok gondon?
A legnagyobb ok a kijelzőpanel várható élettartamának növelése. Ha magas dollárt fizet egy tévéért, valószínűleg azt szeretné, ha sokáig kitartana. A szerves fényforrások idővel elkerülhetetlenül halványodnak, és a különböző anyagok eltérő sebességgel bomlanak le. Ha fényforrások kombinációját használják, például egy OLED-del, amely külön piros/zöld/kék színt használ kibocsátók, a változó sebességű emitter lecsengése végül a kijelző színvisszaadását okozza sodródás. Például sok kijelzőn fehérek kezdenek megjelenni, amelyek idővel sárgává válnak. Mind a W-OLED, mind a QD-OLED kijelző kialakítása ennek a hatásnak a minimalizálására irányul.
Ha mélyebben megvizsgálunk egy meglévő W-OLED panelt, azt találnánk, hogy a fehér alpixelek valójában több fényforrásból állnak. Kezdetben ezek az alpixelek kék LED-ekből és sárga fényporból álltak, de az LG Display áttért a piros, zöld és kék sugárzók kombinációjának felhasználására a fehér alpixelek létrehozásához. Ezeket a különféle emittereket olyan arányban keverik és méretezik, hogy biztosítsák, hogy mindegyikük állandó sebességgel csökkenjen, ami minimális színeltolódáshoz vezet az idő múlásával.
Mi a helyzet az OLED beégéssel?
A QD-OLED esetében az összes alpixelt ugyanaz a kék fényforrás támogatja, így a színeltolódásnak szinte egyáltalán nem kell lennie. A kék szerves anyagok élettartama azonban általában rövidebb, mint a vörös és zöld anyagoké, így a QD-OLED alpixelei idővel gyorsabban halványulhatnak el, mint a W-OLED✝. Ez azt is jelentheti, hogy a QD-OLED hajlamosabb lehet a beégésre, ami akkor fordul elő, ha a kijelző egyes részei észrevehetően jobban (vagy kevésbé) öregednek, mint a környezetük. Természetesen csak várnunk kell, hátha ez probléma lesz.
✝ Itt az egyik árnyalat, hogy a QD-OLED RGB alpixelei nagyobbra tehetők, mint a W-OLED RGBW szerkezetében. A nagyobb szubpixel területek javítják az emitter élettartamát.
Egy másik alapvető OLED kialakítás a PenTile szubpixelmátrix, amely leggyakrabban az okostelefonok kijelzőjén található. Elvileg hasonlóan működik, mint ahogy a W-OLED becsomagolja a fehér alpixeleit: különböző számú és méretű vörös, zöld és kék sugárzók kombinációjával, hogy azok egyenletesebben bomlanak le. Pontosabban, a PenTile dizájn gazdagabb kisebb zöld alpixelekkel, mivel ezek a leghatékonyabbak, míg a kék alpixelek sokkal nagyobbak, hogy meghosszabbítsák rövidebb élettartamukat.
Tehát a QD-OLED jobb, mint a W-OLED?
Most, hogy megvizsgáltunk néhány alapvető dolgot, megkérdőjelezhetjük a nyilvánvaló kérdést:
A QD-OLED jobb lesz, mint a meglévő W-OLED-eink?
És a válasz... legvalószínűbb! Anélkül, hogy megismételnénk a Samsung Display által kiadott marketinganyagot, úgy találjuk, hogy a QD-OLED egyértelmű előnyt kínál a fényben. a W-OLED-hez képesti hatékonyság, és az általa lehetővé tett szabványos pixelstruktúra nagyobb színtérfogatot tesz lehetővé a HDR-hez és nagy fényerőt felhasználókat. A kvantumpontok pontossága a színszűrők használatához képest telítettebb színeket is lehetővé tesz, ami a Rec.2020 színskála nagyobb lefedettségét eredményezi.
Ezenkívül a QD-OLED kihagyja a polarizáló réteget, amelyet hagyományosan a visszaverődés csökkentésére használnak, annak az árán, hogy blokkolja a kijelző saját fényét. A Samsung Display arról árulkodik, hogy a QD-OLED panel felépítése előnyt jelent a kezelés szempontjából visszaverődések, így biztos lehet benne, hogy el tudja távolítani a polarizátort, ami némi extra kijelzőt eredményez Fényerősség.
A Samsung Display azt is elárulja, hogy a kvantumpont-konverziójuk minden irányban bocsát ki fényt, ami alacsonyabb fényerőveszteséget eredményez, ha szögben nézi a tévét. A létező W-OLED panelek már elképesztően egységes betekintési szöggel rendelkeznek, de a kijelzőgyártó cég a QD-OLED-et hirdeti, hogy még jobb teljesítményt nyújtson.
Oké, szeretnék egyet. Milyen QD-OLED kijelzőt vásárolhatok most?
Jelenleg csak a Samsungnak, a Sonynak és az Alienware-nek van mit mutatnia ehhez az új technológiához. A 2022-es CES kiállításon a Sony bemutatta Bravia XR A95K, egy 4K QD-OLED TV, amely 2022 végére kezdetben 55" és 65" méretben fog megjelenni. A PC-játékosok számára az Alienware bemutatta a maga nemében első számú fogyasztói OLED játékmonitort – és ez alatt nem a monitornak álcázott tévét értem. Ez a 34 hüvelykes ultraszéles kijelző egy régóta várt leleplezés volt, amely végre népszerű, praktikus méretben hozza el az OLED technológiát a PC-világba. Mindkét képernyő a Samsung Display által szállított QD-OLED-et fogja használni, aminek köszönhetően az LG Display kifuthat a pénzéért.
A legfontosabb az, hogy az új technológiát úttörő Samsung Display új fő versenytársként mutatja be a vállalatot az OLED-piacon az LG Display mellett. Kezdetben a QD-OLED nem lesz olcsó – ezek az új kijelzők valószínűleg sokkal drágábbak lesznek, mint a W-OLED. De remélhetőleg, miután a technológia elkezd kifejlődni, látni fogjuk, hogy ez a verseny az OLED árakat mindenhol lefelé fogja hajtani. A jövőben azt is láthatjuk, hogy a QD-OLED olcsóbb lesz, mint a W-OLED, mivel csak kék színű szerves anyagokra támaszkodik a számtalan mennyiség helyett, amelyet az LG Displaynek be kell szereznie a W-OLED-hez.
A jövőt tekintve az OLED következő természetes fejlődése az, hogy teljesen kivonják a szerves anyagokat, így egy másfajta LED-kijelző marad a kezünkben. Az OLED-et erősen korlátozza a kék szerves anyag hatékonysága, így egy alternatív fényforrás szintetizálása a képernyők teljesen új generációja előtt nyitja meg a kaput. A látható horizonton a Samsung Display egy újabb kijelzőtechnológián dolgozik, a QNED néven, ami a Quantum Nano Emitting Diode rövidítése. Ez a kialakítás hasonló a QD-OLED-hez, de organikus kék anyagok helyett a QNED Gallium Nitride Nanorod LED-eket használ fényforrásként, miközben továbbra is kvantumpontokat használ a formázáshoz. Erre is lesz magyarázatunk, ha megvalósul.