Az egyik fő ok, amiért a VPN-ek hívei a VPN-ek használatát ösztönzik, az az, hogy ez biztosítja a magánélet védelmét az Önt nyomon követő internetszolgáltató számára. Valójában senki sem magyarázza el, hogy ez mit jelent, hogyan követheti nyomon az internetszolgáltató, és miért rossz. Sajnos bármennyire is remélheti, hogy az internetszolgáltatók követésének veszélye túlzásba esik, ez egy nagyon valós probléma, és világszerte hatással van a felhasználókra.
Hogyan követhetik nyomon az internetszolgáltatók, és milyen adatokat kaphat?
Minden internetfelhasználónak internetkapcsolatot kell vásárolnia egy internetszolgáltatótól vagy internetszolgáltatótól. Ez azt jelenti, hogy az összes internetes forgalom egyetlen cégen keresztül megy keresztül. Az Ön internetszolgáltatója ezért figyelemmel kísérheti, naplózhatja, elemezheti és bevételre tehet szert az interneten végzett minden tevékenységére. Láthat minden webhelyet és oldalt, amelyre böngészik, a beírt felhasználóneveket és jelszavakat, valamint bármit, amit keres. Internetszolgáltatója még az Ön által küldött és fogadott webes kérések vagy válaszok tartalmát is módosíthatja, ami azt jelenti, hogy nem lehet biztos abban, hogy a kívánt weboldalt látja. Az egyetlen védelem ezzel a lehetőséggel szemben a titkosítás.
Tipp: A titkosítás az adatok titkosítási rejtjellel és titkosítási kulccsal való titkosításának folyamata, hogy azokat csak a megfelelő kulccsal tudja visszafejteni és elolvasni. A titkosítás azt is megakadályozza, hogy bárki más módosíthassa az internetes forgalmat.
A HTTPS vagy a HyperText Transport Protocol Secure titkosítást használ az internetes kommunikáció tartalmának védelmére. Megakadályozza, hogy internetszolgáltatója elolvashassa az adatokat, mivel az adatok titkosítottak, és az internetszolgáltató nem rendelkezik a visszafejtési kulccsal. A HTTPS működése és más protokollok, például a DNS kialakítása miatt az internetszolgáltató továbbra is nyomon követheti, hogy milyen webhelyeket keres fel. A HTTPS azonban megakadályozza, hogy internetszolgáltatója láthassa az Ön által megnyitott konkrét weboldalakat és a megadott adatokat, és megakadályozza, hogy módosítsa a weboldal tartalmát.
A VPN-ek ezt egy lépéssel tovább viszik, és az összes internetes forgalmat biztonságos kapcsolaton keresztül egy VPN-kiszolgálóhoz vezetik, ami azt jelenti, hogy az internetszolgáltató csak azt láthatja, hogy adatokat küld a VPN-szolgáltatónak. A VPN által biztosított adatvédelem megakadályozza, hogy internetszolgáltatója nyomon kövesse az internetet használatot, és megakadályozza, hogy internetszolgáltatója módosíthassa a kódot vagy hirdetéseket szúrhasson be bármely webhelyre látogatás.
Példák az adatok nyomon követésére és adatbevitelére szolgáló internetszolgáltatókra
2007-ben az Ars Technica jelentették hogy kiderült, hogy az amerikai internetszolgáltató, a Comcast figyeli felhasználóinak tevékenységét. Csendesen együttműködött a felhasználókkal, hogy lekapcsoló parancsokat küldjenek, hogy megakadályozzák az embereket a Bit Torrent használatában a hálózatán. Még arra is volt bizonyíték, hogy a Comcast ezeket a leválasztási parancsokat küldte más szolgáltatói hálózatok felhasználóinak.
Tipp: A torrentezés az internetszolgáltató eszközök gyakori célpontja, mivel folyamatosan nagyon nagy sávszélességet tud használni.
2011-ben az Atlanti-óceán jelentették hogy Tunézia nemrégiben megbuktatott elnöke a közelmúltban arra utasította az összes tunéziai internetszolgáltatót, hogy fecskendezzenek be egy szkriptet, amely összegyűjti a Tunézián belül a Facebookra bejelentkezők felhasználónevét és jelszavát. A kormány ezután ezeket a hitelesítő adatokat arra használta, hogy törölje azokat a Facebook-oldalakat és fiókokat, amelyek részt vettek az elnök uralma elleni tiltakozásban. Ez az országos támadás oda vezetett, hogy a Facebook engedélyezte a HTTPS-t a tunéziai, majd az egész világra kiterjedő felhasználók számára, mivel a titkosítás megakadályozza az ilyen típusú szkriptbefecskendezést és a hitelesítő adatok ellopását.
2013-ban az Ars Technica jelentették hogy az R66T (ejtsd: Route 66) reklámcéget szerződtette az amerikai ISP CMA, hogy hirdetéseket illesszen be internetezői internetes forgalmába.
2014-ben az Ars Technica jelentették hogy a Comcast JavaScriptet szúrt be, hogy önreklámozó hirdetéseket szolgáltasson a 3,5 millió ingyenes nyilvános Wi-Fi hotspotja bármelyikéhez csatlakozó felhasználók számára.
2017-ben The Next Web jelentették hogy a Comcast még mindig önreklámozó JavaScript-hirdetéseket szúrt be felhasználóinak weboldalaiba.
A 2019-es Appualsban jelentették hogy az állami tulajdonú indiai internetszolgáltató, a BSNL hirdetéseket szúrt be felhasználóinak internetes forgalmába. Néhány ilyen hirdetésről kiderült, hogy aktívan rosszindulatúak, és csalásokat és rosszindulatú programokat kínálnak a gyanútlan felhasználóknak.