A CPU teljesítményének két fő mérőszáma a CPU órajele és a magok száma. Mindkét mérőszám fontos a CPU teljesítménye szempontjából, bár az egyes mérőszámok specifikus jelentősége a feladatok között változik.
A CPU mag egy különálló feldolgozó egység, a többmagos CPU-k több maggal rendelkeznek, amelyek egyidejűleg teljesen különböző folyamatokat tudnak futtatni. A CPU órajele azt méri, hogy egy mag milyen gyorsan működik. A CPU sebességét gigahertzben mérik, ami több milliárd ciklust jelent másodpercenként. Az utakon közlekedő autókhoz képest az egymagos nagy órajel olyan, mint egy nagy sebességkorlátozás egysávos úton, az autók gyorsabban haladhatnak, de az út könnyen torlódik, ami mindenkit lelassít. A processzormagok száma azonban olyan, mintha extra sávokat adnának az úthoz, több autó haladhat egyszerre, és ha az egyik sáv lassan fut, a többi továbbra is működhet.
CPU órajel
A CPU órajele minden feladatnál fontos, közvetlenül befolyásolja, hogy egy folyamat milyen gyorsan tud befejeződni. Ez különösen igaz az egyszálú feladatokra, amelyek nem párhuzamosíthatók több szál támogatására. Ezekben az esetekben egyszerre csak egy CPU mag használható, vagyis ezeknek a feladatoknak a feldolgozásában a CPU órajele a legfontosabb tényező.
Tipp: A szál egy egyedi folyamat, amelyet sorrendben az egyik végétől a másikig kell futtatni. Ha egy folyamat több párhuzamosan futtatható folyamatra osztható, akkor azt többszálúnak nevezzük. Egy többszálú program több CPU mag előnyeit is kihasználhatja.
A CPU magasabb órajele több hőt termel, és szinte lehetetlen túljutni az 5 GHz-es korláton egzotikus hűtési módszerek, például folyékony nitrogén alkalmazása nélkül.
Magszám
A több CPU mag előnyeit csak a többszálú feldolgozást támogató kóddal lehet kihasználni. Ha a programozók úgy tudnak megtervezni egy programot, hogy egyes funkciók egyidejűleg futhassanak másokkal, az jelentősen növelheti az alkalmazás teljesítményét. Azok az alkalmazások, amelyek teljes mértékben ki tudják használni a nagy magszámot, például a renderelőket vagy a kódolókat, csaknem 1:1-es teljesítményjavulási arányt láthatnak. Két CPU mag csaknem megduplázhatja a sebességet, tíz mag pedig majdnem tízszeresére növeli a sebességet.
A többmagos CPU kis sebességelőnyt biztosít az egyszálú programok számára, mivel valószínűbb, hogy egy CPU mag az egyes feladatok elvégzésére fordítható, ahelyett, hogy meg kellene osztania a CPU-időt az operációs rendszerrel és más szoftverekkel.
A több magnak bonyolultabb CPU-struktúrákra van szüksége ahhoz, hogy megbízhatóan meg tudja osztani a memóriát a magok között. A magok számának növelése növeli a CPU szükséges méretét is, ami megnövelheti a költségeket.
Általános előnyök
A tervezett munkaterhelést arra kell használni, hogy átfogó döntést hozzon arról, hogy a kevesebb maggal és gyorsabb órajellel rendelkező CPU-t vagy a több magot, alacsonyabb sebességgel kívánja-e előnyben részesíteni. Ha a munkája nagy része jelentős hasznot húz egyikből a másikhoz képest, akkor ennek fontos tényezőnek kell lennie a döntésében. Ha azonban a munkaterhelése kiegyensúlyozott, javasoljuk, hogy vegyen be egy kiegyensúlyozott CPU-t is.
Valójában egy 5 GHz-es CPU csak 25%-kal gyorsabb, mint egy 4 GHz-es, míg egy 8 magos CPU 33%-kal gyorsabb, mint egy 6 magos. Hat-nyolc mag felett valószínűleg csak minimális teljesítményjavulás érhető el, hacsak nem olyan feladatokat hajt végre, amelyek az összes rendelkezésre álló CPU-magot használják.