Egy friss bejegyzésben, feltártuk a Time Machine és az iCloud, mint adattárolási mód előnyeit és hátrányait. Noha mindkettő remek ajánlat az Apple-től, egyiket sem szánják komoly adattárolásra. Arra épülnek, hogy védjék és hozzáférjenek adataihoz, nem pedig megőrzésükhöz.
Ez elvezet minket a mai cikkhez. Ebben a bejegyzésben lebontjuk a jelenleg elérhető legjobb eszközöket az adathalmozáshoz, valamint a jövőben használható eszközöket.
Ha nem biztos abban, hogy Blu-Ray-t, SSD-ket, HDD-ket vagy NAS-meghajtókat érdemes-e használnia, ez a cikk segít megtalálni az Önnek megfelelő megoldást.
Lássunk neki!
Tartalom
-
Az adatgyűjtési lehetőségek megértése
- Mi az az SSD?
- Mi az a HDD?
- Mi az a NAS?
- Mi az a Blu-Ray?
-
Melyik a legjobb adattárolásra?
- SSD vs. HDD
- Felhő vs. NAS
- Blu-Ray vs. Thumb meghajtók
- Üveg, DNS és az adattárolás jövője
-
GYIK
- Mi a legolcsóbb módja az adatok tárolásának?
- Mi a különbség a HDD és az SSD között?
- Mennyi ideig bírják az SSD-k?
- Meddig bírják a HDD-k?
- Mennyi ideig bírják a Blu-Rayok?
- Kapcsolódó hozzászólások:
Az adatgyűjtési lehetőségek megértése
Először is tudnia kell, milyen lehetőségei vannak, és mindegyik hogyan működik. Négyen megyünk végig: SSD-k, HDD-k, NAS-meghajtók és Blu-Ray-lemezek. Bár több lehetőség is van a piacon, ez a négy a legnépszerűbb és praktikusabb.
Mi az az SSD?
Valószínűleg az SSD az első tárolási lehetőség, amellyel találkozni fog, még akkor is, ha nem keresi őket. Ennek az az oka, hogy 2020-ban az SSD-k jelentik a tárolóhelyet (a felhőn kívül, de erről később).
A Solid-State Drive rövidítése, az SSD-k flash memóriát használnak az adatok tárolására. Anélkül, hogy túlságosan technikaivá válnának, az SSD-k elektronok segítségével tárolják az adatokat. Ha az SSD kártyán egy hely elektront tartalmaz, akkor az „0”; egyébként ez egy „1”. Ez lehetővé teszi bináris adatok tárolását, amelyeket a számítógépek olvasnak.
Mivel az SSD-k elektronokat használnak, nincsenek mozgó alkatrészek. Emiatt előfordulhat, hogy zúgó hangot hall egy régebbi számítógépről, de egy flash meghajtóról nem. A mozgó alkatrészek hiányának köszönhetően az SSD-k gyorsak, megbízhatóak, tartósak és hosszú élettartamúak.
Mi az a HDD?
A HDD, a Hard Disc Drive rövidítése, az SSD-ket megelőző adattároló típus. Bár teljesen más tudomány felhasználásával tárolta az adatokat, a mögöttes elvek nagyrészt ugyanazok.
A HDD-k az elektronok helyett mágneseket használnak. A merevlemez belsejében egy forgó lemez található. A lemez minden pontjának mágnesezésével (vagy demagnetizálásával) a számítógép egyesek és nullák sorozataként tudja beolvasni a lemezt.
Bár furcsán hangzik, ez meglepően hatékony volt, mivel a dolgok addig nem veszítik el mágnesességüket, amíg nem demagnetizálják őket. Ez meglehetősen megbízható tárolási megoldássá tette a merevlemezeket – hacsak véletlenül nem érintette meg mágnessel a merevlemezét.
Mi az a NAS?
A NAS, a Network-Attached Storage rövidítése, HDD-t vagy SSD-t használhat az adatok tárolására; maga a NAS nem használ egyedi adattárolási módszert. Ehelyett az adatátvitel az egyedi.
A NAS-ra úgy is gondolhat, mint otthoni felhőtárhelyre. Csatlakoztatja a NAS-meghajtót az útválasztóhoz, majd tetszés szerint feltöltheti, letöltheti, streamelheti, vagy biztonsági másolatot készíthet rá.
A NAS-meghajtók nem olyan népszerűek a mainstream fogyasztók körében, mint a HDD-k és az SSD-k, mert ezek beállításához némileg több technikai know-how szükséges. A telepítés után azonban nagyszerű alternatívát jelentenek a kereskedelmi felhőmegoldások számára.
Mi az a Blu-Ray?
És ezzel el is érkeztünk a Blu-Ray-hez! Lehet, hogy furcsán hangzik, ha a Blu-Rayt tárolóeszközként írják le, de meglehetősen robusztusak. Azok számára, akik nem ismerik, a Blu-Ray lemezek jelentik azt a technológiát, amely felváltotta a DVD-ket az optikai tárolóiparban.
Itt rengeteget kell kibontani, de röviden: a Blu-Ray felülete egy „gödrökkel” teli spirálból áll. Ezek a gödrök lézerrel megjelölhetők vagy törölhetők egyesek és nullák létrehozásához, lehetővé téve számukra bináris adatok tárolását.
A Blu-Ray egy új (ish) technológiát használ, amely lehetővé teszi a DVD-n tárolható adatmennyiség tízszeresének tárolását. Idején Egy átlagos Blu-Ray lemezen akár 50 GB tárhely is elfér, bár az előrejelzések szerint ez a mennyiség 200 GB-ra nőhet jövő.
Melyik a legjobb adattárolásra?
Most, hogy tudjuk, hogy ezek mindegyike hogyan működik, itt az ideje eldönteni, hogy melyik a legmegfelelőbb adattárolási igényeinek. Kényelmes lenne, ha az egyik módszer egyértelműen jobb lenne a többinél, de az igazat megvallva minden modellnek vannak előnyei és hátrányai. Egyesek kompatibilisebbek lesznek, mások olcsóbbak, míg mások hosszabb élettartamúak lesznek.
Az alábbiakban az egyes tárolási módszereket a természetes versenytársakkal szembeállítjuk, így könnyedén mérlegelheti az előnyöket és hátrányokat.
SSD vs. HDD
Először is az SSD-k és a HDD-k. Több okból is ezek az adattárolási lehetőségek. Mindegyik megfizethető, viszonylag megbízható és könnyen kompatibilis az Ön által birtokolt bármely eszközzel.
Ennek ellenére van néhány különbség.
A legnagyobb különbség a tartósság. Mivel a merevlemezek forgó lemezt használnak, könnyen eltörhetnek. Tíz éven belül maguktól eltörnek, és nagy valószínűséggel még azelőtt meghibásodnak, hogy elérnék az ötéves használatot. Ezenkívül meglehetősen könnyen eltörnek, ha leejtik vagy durván lökdösik.
Az SSD-k viszont sokkal robusztusabbak. Leejtésük vagy hátizsákba dobásuk nem valószínű, hogy komoly károkat okozna. Kicsit tovább bírják, mint a HDD-k, így könnyen 7-10 évig is használhatók.
Az SSD-k azonban hajlamosabbak a hibára és az adatromlásra is, ezért hosszú távú tárolásra nem ajánlottak. Ezek drágábbak is, mint a HDD-k, mivel a technológia újabb és még mindig finomítás alatt áll.
Összefoglalva:
Az SSD-k tartósabb, modernebb megoldások, mint a HDD-k, de nagyobb valószínűséggel rongálják vagy törlik a fájlokat. Azonban egyik lehetőség sem alkalmas arra, hogy örökre megőrizze adatait. Vásároljon ezek közül egyet, ha azt tervezi, hogy 5-6 évente biztonsági másolatot készít adatairól, és kicseréli a meghajtót.
Felhő vs. NAS
Mint említettük, a NAS-meghajtók olyanok, mint egy otthoni felhőszolgáltatás. De hogyan állnak szemben az olyan kereskedelmi felhőalapú tárolási szolgáltatásokkal, mint az iCloud?
Először is fontos észben tartani, hogy a NAS-meghajtók vagy HDD-ket, vagy SSD-ket használnak az adatok tárolására, tehát csak addig bírják, amíg az általuk használt meghajtó. Néhányukhoz cserélhető meghajtók tartoznak, de a lényeg az, hogy óvintézkedéseket kell tennie, ha a NAS-meghajtó elkerülhetetlenül meghibásodik.
Itt sikeresek a kereskedelmi felhőszolgáltatások. Amikor egy fájlt az iCloudban tárol, alapvetően garantált, hogy soha nem veszíti el a fájlt. Az Apple a fájlokat egy szerveren tárolja, amely biztonsági másolatot készít a fájlokról több más szerverre is, amelyek mindegyike rutin ütemezés szerint karbantartható és cserélve van.
Hasonló beállítást otthon is létrehozhat NAS-meghajtóval. Előzetesen költségesebb lenne, de kihagyhatja a havi díjakat (és adatvédelmi aggályai), amelyek a felhőszolgáltatásokhoz tartoznak.
Összefoglalva:
A NAS igényli a legtöbb befektetést és elköteleződést előzetesen, de ennek van a legjobb megtérülése is. Ha egyszerű tárolási megoldást szeretne, a kereskedelmi felhőszolgáltatások megfizethető és rugalmas lehetőséget kínálnak.
Blu-Ray vs. Thumb meghajtók
Végül vannak Blu-Ray- és pendrive-ink. Amikor azt mondjuk, hogy „meghajtók” az USB-meghajtókról beszélünk, amelyeket az élelmiszerboltból szerezhet be, és amelyek 8 GB-tól 100 GB-ig terjednek.
A pendrive-ok flash memóriát használnak, ugyanúgy, mint az SSD-k, így itt is ugyanezek a szempontok érvényesek. Körülbelül ötévente érdemes biztonsági másolatot készíteni az adatokról, és cserélni a pendrive-okat, hogy elkerülje a fájlok elvesztését. Ennek ellenére olcsó, kényelmes és mindenütt megtalálható megoldás, nem beszélve arról, hogy kompaktak és könnyen tárolhatók.
De mi a helyzet a Blu-Ray-val?
Az archív tárolás (azaz az adatok tárolása és évtizedekre való egyedül hagyása) tekintetében a Blu-Ray nyer. A Blu-Ray lemezt több mint ötven évig stabil környezetben hagyhatja, nem kell aggódnia az adatok sérülésétől vagy elvesztésétől. Ezenkívül kompaktak, könnyen tárolhatók és rendkívül megfizethetőek. 50 GB-os lemeznél kevesebb, mint 100 dollárért terabájtnyi tárhelyet kaphat.
Ugyanakkor lemezeken is tárolsz dolgokat, és bár nem olyan régen úgy tűnik, hogy ez normális volt, az igazság az, hogy gyorsan elavulttá válik. Kétlem, hogy túl sok olvasónak van olyan számítógépe, amely képes olvasni és írni Blu-Ray lemezt.
Összefoglalva:
Ami az adatok archiválását illeti, a Blu-Ray a legjobb választás a tartósság és a hosszú élettartam szempontjából. Arra azonban nincs garancia, hogy ötven év múlva is meg tudja majd olvasni a Blu-Rays-en tárolt adatokat. A hüvelykujj meghajtók egyszerű, megfizethető megoldást kínálnak, és körülbelül olyan minimálisak, amennyit csak kérhet.
Üveg, DNS és az adattárolás jövője
Ugyanúgy, ahogy a VHS-t felváltották a DVD-k, amelyeket a Blu-Ray-k váltottak fel, nyugodtan megjósolhatom, hogy az SSD-ket és a HDD-ket valószínűleg valami jobb felváltja a jövőben. Valójában az adatkutatók már most is erőfeszítéseiket teszik a mai tárolási módszerek leváltására.
A kutatás egyik legizgalmasabb területe kb üveg. Az adatok üvegbe ötdimenziós lézeres maratásával a tudósok 360 terabájtnyi adatot tárolhatnak ugyanazon a felületen, mint egy CD-n. Ezenkívül az üvegben tárolt adatok akár 13,8 milliárd évig is fennmaradhatnak, ami régebbi, mint maga az univerzum. Feltéve persze, hogy nem töröd össze az üveget.
Az adattudomány másik területe a fájlok DNS-ben való tárolása. Bár a tudomány kissé összetett, az alapelvek továbbra is érvényesek: Hozzon létre egy szekvenciát a DNS-ben, amely egyesek és nullákká alakul. Az üveghez hasonlóan a DNS is több százezer évig tart, végtelenül bővelkedik világunkban, és hatalmas mennyiségű adatot képes tárolni.
Alapján John Hawkins, a DNS-adatok tárolásával foglalkozó kutató: „A teljes internetet elférne egy cipősdobozban [DNS felhasználásával].”
Elég izgalmas dolog. De amíg nem tudjuk a szemünkbe oltani az internetet, addig választanod kell a cikkben felsorolt tárolási lehetőségek közül.
Mint mindig, most is reméljük, hogy hasznosnak találtad! Ügyeljen arra, hogy nézze meg az AppleToolBox blog többi részét Apple-központú tippekért, és iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy heti frissítéseket kapjon.
GYIK
Mi a legolcsóbb módja az adatok tárolásának?
Az olyan ingyenes felhőalapú tárolási megoldások, mint a Google Drive, a legolcsóbb módja az adatok tárolásának. Nagyobb adatmennyiség esetén a következőképpen fog kinézni a költségek:
- SSD: 0,25 USD/GB
- HDD: 0,03 USD/GB
- Blu Ray: 0,04 USD/GB
Ezeket az árakat az Amazon.com külső tárolóeszközeiről átlagolták. Ne feledje, hogy az árak eltérőek lehetnek a funkciók, márkák, kompatibilitás stb. összehasonlításakor.
Mi a különbség a HDD és az SSD között?
A HDD vagy merevlemez-meghajtó forgó lemezt és mágneseket használ az adatok tárolására. Az SSD elektronokat és szilícium kártyát használ. Nincs benne mozgó alkatrész, ami gyorsabbá és tartósabbá teszi, mint a HDD tárolás. Ugyanakkor drágább is.
Mennyi ideig bírják az SSD-k?
Az SSD-k élettartama 5-10 év, a legtöbb tíz évnél is rövidebb. Az SSD-k általában nem tönkremennek, hanem az adatok rothadását tapasztalják, aminek következtében a tárolt adatok romlásnak indulnak.
Meddig bírják a HDD-k?
A merevlemezek általában hat-hét évig bírják, mielőtt meghibásodnak. Ezek a hibák jellemzően magának a hardvernek a következményei, ami a merevlemezen belüli mozgó alkatrészek miatt van.
A napi használaton kívüli merevlemezek még mindig meghibásodnak az adatok rothadásának következtében, bár ez csak körülbelül tíz év múlva következik be.
Mennyi ideig bírják a Blu-Rayok?
A Blu-Ray-k várható élettartama ötven év, bár egyes gyártók azt állítják, hogy akár száz évnél is tovább tartanak. A Blu-Ray élettartama attól függ, hogy mennyire jól ápolják. Tartsa távol a közvetlen fénytől és nedvességtől, kerülje az adatok újraírását vagy „égetését”, és tízévente készítsen új másolatokat Blu-Ray lemezeiről, hogy elkerülje az adatok elvesztését.